GÉJ vagy NEM GÉJ?

Én személy szerint nagy kedvelője vagyok azoknak a sportoknak, amelyek gyakorlatilag nem sportok, így sok értelmetlen és sportteljesítményt nélkülöző sportot néztem már tévében (ausztrál foci, mézbirkózás), de ennyire zseniálisan nonszensz dologgal, mint a sakkboksz, még soha nem találkoztam.

A sakkboksz, mint a neve is mutatja, sakk és boksz ötvözetét jelenti: egy meccs 6 sakk és 5 boksz fordulóból áll, amit egyperces kesztyűle(fel)vételi szünetek választanak el egymástól. A mérkőzést mindkét sportág által meg lehet nyerni: bokszban kiütéssel vagy leléptetéssel, sakkban nyilván sakk-mattal.

Érdekes módon a "chess box"-ra rákeresve nem a sportágat dobja ki először.

A sportág egyik nagy legendája is ehhez kapcsolódik: gondoljatok bele, hogy mennyire epic már az, hogy az egyik sportolót megütik, kiterül, rászámolnak, és 9 másodpercnél feltápászkodik, majd mivel lejárt az idő, a sakkasztalhoz ül, és a következő lépésből mattot ad. Ugye, hogy epic?

A nemzetközi szövetség jelmondata: „Küzdelem a ringben, és háború a sakktáblán”

Nem is húzom tovább az időt, még egy fun fact: hogy lehetne egy képregény alapján megszületett sportra nem azt mondani, hogy nem géj?  Sakkboksz: NEM GÉJ.

(Ui: alig várom, hogy írhassak a kosárlabdabridzsről, az úszásgolfról, és a lovagláspókerről. :))

Kedves barátom, Szaja épp a minap adott adminjogot a bloghoz, így az utóbbi napokban nyitottabb szemmel járok a világban, jegyezve a géj dolgokat.

Egy ilyen rögtön mellbe is kapott pár napja, amikor békésen játszogattam otthon.

Bizonyára mindnyájan játszottatok, de minimum hallottatok már az online RTS játékokról. No, pár hete teljesen belebolondultam a LOL (League of Legends) nevű csodába. A lényege, hogy két ötfős team harcol egymás ellen, a cél az ellenfél bázisának lerombolása.

Na, itt éltem át egy érdekes dolgot. Ha meghalsz játék közben, vagy valami nem a tökéletes módon alakul, vannak arcok, akik egyből elkezdik írogatni, hogy „gyökér vagy”, „anyád te béna”, angolul egy szóval: „NOOB”.

MIÉRT?- kérdem én. Mi értelme van frusztrálni a csapattársaidat? A kedvencem, amikor ezek a 12 éves gyökszik beírják All-ba, hogy „My team is soooo noob!:(” Szintén egyszerű a kérdés: MIÉRT? Megpróbálja kivonni magát a csapatból, és föléjük helyezi magát? Érthetetlen.

Mindenesetre mocskosul idegesítő, és értelmetlen dolog.

Egyszóval: GÉJ.

Valszeg mindannyiunknak vannak ien barátai, akiket nem bizonytalanít el a sorozatos visszautasítás. Teljesen mind1 hányan rázzák le, folyamatosan próbálkozik.

Ez előbb utóbb egy full cycle kibontakozását eredményezi.

Nemtudom hogy mennyire jövedelmező módszer, én személy szerint sosem voltam eza leszólítós csajozós fajta. LEHET hogy működik a nagy számok törvénye, én még nem tapasztaltam ismerőseim vagy más látott és megfigyelt egyedek körében ennek az elméletnek a helyességét. 

Érdekes megfigyelni hogy ügyesen csinálják barátaink, mert okos mérlegeléssel viszik lejjebb a színvonalat lányok terén. Tehát először rányomulnak a bombázókra és mennek lejjebb. Előbb utóbb csak bejön. Vagy nem.

Nade hogy levonjam a konklúziót, válogatás nélkül kétségbeesetten becsajozásra hajtani, GÉJ.

...és máris folytatjuk!

Az előző bejegyzésben a fülhallgatót szépen kielemeztük, és a fejhallgató felé sodródtunk, ami egy csodálatos eszköz zenehallgatásra. Otthon. Nyugodt körülmények közt, ahol igazán ki akarod élvezni a hanghatásokat, igazán hallani akarod a zenét vagy a játékot vagy bármit.

Tökéletesen nemgéj fejhallgató-használat. (Mármint bizonyos értelemben.)

Ezzel nincs is semmi probléma, én ugyan nem nagyon költök ilyen dolgokra, de abszolút megértem azt a réteget, aki erre pénzt áldoz, hiszen a pénzéért valós élményt, valós hatást kap vissza (valamilyen szinten).

MIÉRT?

A fejhallgatóval az egyetlen baj az, hogy nem hordozható, pedig annak tűnik. Látszólag tök egyszerű magunkkal vinni, sőt akár metrón, utcán fejhallgatóval zenét hallgatni, de valójában ez elképesztően káros dolog. A fejhallgató ugyanis nyilvános helyen egyszerűen degradálja az embert, hiszen mindenki az alter-hipster-bölcsész vonalra fog helyezni még abban az esetben is, ha ez abszolút nem igaz ránk. MEG AMÚGY IS: NEM IS PRAKTIKUS!

VASVILLÁT! SZÖGBELÖVŐT! BÁRMIT!

Kíméljük meg magunkat attól, hogy csúnyán nézzenek ránk az emberek, és jegyezzük meg:  a fejhallgató emberek közt GÉJ.

A tegnapelőtti duplabejegyzés sikeréből kiindulva ma is egy kettős természetű témát néztem ki célpontként, ám mivel jobban esik a kís szivünknek, ha két bejegyzés van egy nap, és nem egy, ezért külön-külön tárgyalunk rólunk.

Tegnap éppen a Saturnban vásároltam, amikor csacsi öreg fülhallgatóm felmondta a szolgálatot (összeesküvés-elméletekben hívőknek azért van itt táptalaj), így gondoltam, veszek egy low-cost darabot magamnak ott helyben.

Direkt gyártják úgy őket, hogy a zsebben automatikusan összegubancolódnak?

Hamar találtam is egy fülest 1000 forintért, meg is vettem, kifogástalanul működik - de a kérdés ott motoszkált bennem, ki a franc vesz FÜLhallgatót 10-15 000 forintért (a polcok tele voltak velük!), amikor az egy fogyóeszköz?

Én elhiszem, hogy nyilván lehet vigyázni rá, de azért akkor is: egy fülhallgató elkallódik, elszakad, elhasználódik - ebben az esetben pedig ugyanannyit fog érni, mint egy 1000 forintos füles: semennyit.

Tétel bizonyítva.

Most lehetne itt magyarázkodni arról, hogy mennyivel jobban szól rajta a zene, de ez nem kifogás: a mindennapi háttérzajban mp3-at lejátszva nem hiszem, hogy bármekkora különbséget lehet észlelni a sima és a csúcsmodell között.

Aki meg igazán minőségben akar zenét hallgatni, az pedig nehogy már fülhallgatót vegyen, ha ott van a fejhallgató, amit pontosan erre találtak ki... (folytatása következik)

A gondolati sort itt egyelőre megszakítjuk, és kimondjuk, hogy a drága fülhallgató GÉJ.

Amikor először klaviatúra elé ültem, akkor még az "új adatlap" nevű őrületről akartam írni, viszont mivel egyelőre nem volt időm igazán kitapasztalni, ezért új téma keresésébe láttam. Ekkor sikerült belefutnom az új adatlaphoz tartozó új wallba.

Vagy hogy pontosabb legyek, az új megosztási rendszerbe. Hogy eltűnt a jó öreg "Mi jár a fejedben" sáv, ahova azonnal tudtad gépelni, hogy akkor most mi a stájz. Helyette egy egészen furcsa "Megosztás" sávot sikerült odarakni, ahonnan egy plusz kattintással lehet elérni azt, hogy szöveget gépelhessünk be, képet, vagy videót osszunk meg. Márpedig (mint ahogy erre a google is rájött a keresőnél) a plusz kattintás egyértelműen GÉJ.

A videó- vagy képfeltöltés nem lett egyszerűbb, vagy gyorsabb, mivel a régi rendszerben is ugyan úgy kellett a plusz kattintás a feltöltéshez, az státuszüziket viszont immáron egy plusz katt után tudjuk csak ontani a világba.

Ho-ho-hó fiatalok! A GVNG blog történelmében egyedülálló módon ma egyszerre két tételt fogunk megvizsgálni, és mivel összefüggésük vitathatlan, ezt egy bejegyzésben fogjuk megtenni.

Az alaptétel viszonylag egyszerű: minden egyetemista ősellensége, a Neptun (és kis barátja, az etr) egyértelműen GÉJ. Az integrált oktatási adminisztrációs rendszer természetesen óriási fejlődés az egykori papíralapú kommunikációhoz képest, de ettől függetlenül a rendszer képtelen ellátni azt az egyetlen funkciót, ami valóban fontos lenne: vizsga- és tárgyfelvételeknél egész egyszerűen felmondja a szolgálatot.

A görög isten bezzeg inkább badass volt, nem géj.

Ez egy kicsit hasonlít ahhoz, hogy a MÁV ugyanúgy nem bír semmit kezdeni a télen leeső 5 cm hóval, mint a Neptun azzal a négy dátummal, amikor előre lehet tudni, hogy óriási terhelésre kell számítani. Szóval GÉJ.

--- PART 2 ---

A Neptun tehát kritikus időszakban gyakran összeomlik, amivel szerintem az ország összes egyetemistája tisztában van, így nem igazán értem, hogy miért sír mindenki megdöbbenve a fészbukon amiatt, hogy nem engedte be a Neptun? Miért, mire számítottunk?

ÉS MIÉRT ILYEN BOLDOGOK EZEK A VALAKIK?

Én valahogy nem bírom megérteni, hogy miért kell vergődni a Neptun miatt, amikor előbb-utóbb úgyis mindenki felveheti a vizsgáid, és ha van egy ici-pici türelme, akkor gyakorlatilag bármelyik vizsgaidőpontra fog találni helyett.

Szóval emberek, chill, mert a Neptun miatt sírni GÉJ.

 Ismeritek a jelenséget gondolom, kigyúrt/félig kigyúrt/nem kigyúrt barátunk ott feszít az arcodba a létező-nemlétető izmaival. A hatás kedvéért még egy napszemüveggel vagy menő paintes kiírással is megspékeli. A duckface elmaradhatatlan. 

Nemtom ti hogyvagytok vele (lehet az irigység beszél belőlem), de én valahogy mindig hatalmas nagyképűségnek tartottam az ien fotók készítését. 

Természetesen nem állítjuk hogy az izmok géjek. Azokat mutogatni minden ismerősödnek már más történet

A mai éjszaka során számos remek nem mai gyermek zeneszámot sikerült meghallgatnom, és rá kellett döbbennem, hogy nagy részük egész egyszerűen zseniális. Filmek terén továbbra is fenntartom a tételem, miszerint bármely 1980 előtt készült gyakorlatilag nézhetetlen mai szemmel (tisztelet a kivételeknek), de a zenében egészen biztosan nincs semmi ilyen határ. Sőt, ha jobban belegondolok, valahogy jobban tudom tisztelni az akkoriban készült igazi zenét, mint a mostani alkotások nagy részét.

Ha valakinek bizonyíték kell, akkor mondjuk itt van egy.

Vagy még egy.
 

A régi zene tehát abszolút NEM GÉJ.

Na igen, ez egy érdekes téma. Nem is akarunk szót vesztegetni arra, hogy mindenkit azzal untassunk, hogy mennyire géj az ötezredik amerikai gengszterrap - unalmas, sablonos és minden, csak nem őszinte.

Azt persze nem mondom, hogy az orosz gengszterrap annyival eredetibb és őszintébb lenne, de sokkal érdekesebb, újszerűbb és azt hiszem, bátran mondhatjuk, hogy legalább nem tucatáru.

Kandarash például NEM GÉJ

Éppen ezért bátorítok mindenkit, hogy ne féljen új zenei stílusokat kipróbálni, akinek nem tetszik az alábbi szám, az bizony szerintem géj.

Timati - Welcome to St. Tropez

És értelemszerűen az orosz gengszterrap NEM GÉJ.